2017. május 9., kedd

Eltűnőben lévő természeti csodák


A globális felmelegedés komoly veszélyt jelent Földünkre. Pár évtizeden belül ezek a bámulatos helyek eltűnhetnek a térképről!

Maldív-szigetek 



Ez a mesés szigetvilág India délnyugati csücskénél helyezkedik el, és Marco Polótól kapta a nevét: az Indiai óceán virágai. Az 1200 szigetből álló festői Maldív-szigetek területének 80 százaléka még 1 méterrel sincs magasabban a tenger átlagos szintjénél. Nem meglepő tehát, hogy erre az egyedülálló paradicsomra jelenleg nagymértékű fenyegetést jelent az óceánok szintjének emelkedése. A probléma mostanra már olyan súlyos, hogy nem régiben bejelentették: a kormány hamarosan földvásárlásba kezd más országok területén a helyi lakosok számára. Egyes előrejelzések szerint a Maldív-szigetek egy évszázadon belül állandó emberi tartózkodásra alkalmatlanná válik.

Nagy-korallzátony



Az Ausztrália partjainál található Nagy-korallzátony a világ legnagyobb és legszebb korallzátonya. A  lélegzetelállító színekben és formákban gazdag víz alatti világ életre szóló élmény a búvárok számára. Ez a hely számtalan olyan egyedi halfajnak ad otthont, mint dajkacápa, vagy az ajakos hal. Az óceánok savasodása, a környezetszennyezés, a ciklonok és a forró óceáni hőmérséklet azonban rengeteg problémát okoznak, így egy ideje nagymértékű korall-fehéredés tapasztalható ezen a területen.  Az elmúlt három évtizedben a Nagy-korallzátony több mint a fele eltűnt, a fennmaradó rész pedig becslések szerint a jelenlegi körülmények között leghamarabb 2030-ra szintén megsemmisülhet. Döbbenetes, hogy egy olyan különleges jelenség, melynek megalkotásához az anyatermészetnek több mint 8000 évre volt szüksége, még a mi életünkben eltűnhet.

Holt-tenger

33,7 százalékos sótartalmával a Holt-tenger a legsósabb víz a világon, közel nyolcszor olyan sós, mint az óceán, igazi kincsek tárháza. Magas sótartalmának és az ásványi anyagban gazdag iszapnak köszönhetően csodát tesz a bőrrel. Évszázadokkal ezelőtt maga Kleopátra és Dávid király felesége, Abigél is ellátogatott ide, és azóta a világ minden tájáról emberek milliói követték példájukat. Az elmúlt negyven évben ez hatalmas sós tó eredeti méretének harmadára zsugorodott, a vízszint pedig több mint 20 métert süllyedt. Mivel a Holt-tenger egyetlen jelentős vízforrása a Jordán folyó, becslések szerint a tó 50 éven belül akár teljesen eltűnhet.

Patagóniai jégmezők


Antarktisz és Grönland után Chilében található a legnagyobb jégmező a világon, mely első látásra olyan, mintha egy idegen bolygóra csöppentünk volna. A látványos Perito Moreno nevű természeti jelenséget különösen érzékenyen érinti a globális felmelegedés. Kutatók szerint jelenleg a gleccserek 100-szor gyorsabban olvadnak, mint bármikor máskor az elmúlt három évszázad során. Aggodalomra ad okot az is, hogy több tucat gleccsertó tűnt el csupán az elmúlt öt évben.

Madagaszkár


A világ negyedik legnagyobb szigete, Madagaszkár ad otthont földünk legszebb trópusi esőerdeinek és legváltozatosabb élővilágának. Elszigeteltségének köszönhetően sajátos természeti környezetet tudhat magáénak. A földünkön lévő fajok 5%-a csak itt található meg, sehol másutt a földön, emellett nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, és ennek 90% endemikus. Mostanra azonban az ökoszisztémát komoly veszély fenyegeti az orrvadászat, a fakitermelés, valamint a különböző tüzek következtében. Ha nem teszünk ezután komoly erőfeszítéseket a sziget megmentésére, becslések szerint az esőerdő 35 éven belül eltűnhet.

Forras : itt

Az amerikai álom nyomában


Akár egy hónapot is eltölthetünk New Yorkban, még így is csak a felszínét fogjuk kapargatni annak, amit a „Nagy Alma” nyújthat. A fő látványosságok csupán a kezdetet jelentik. Mindig lesznek felfedezésre váró galériák és művészeti kiállítások, ismeretlen utcák, amelyeken nem jártunk, vagy feltáratlan bárok, amelyek egész éjjel szórakozásra és kikapcsolódásra csábítanak.



New York az európai szem számára egyszerre idegen, és mégis rendkívül ismerős. A gyanútlan turista könnyedén elveszhet az égbe nyúló felhőkarcolók dzsungelében, miközben Manhattan utcáit járja. Mindazonáltal ez az a hely, ahol az amerikai álom valóra válik, amely olyan sorozatoknak és filmeknek biztosított díszletet, mint a Szex és New York, a Harry és Sally, a King Kong vagy az Álom luxuskivitelben. A város minden kerülete (Brooklyn, Manhattan, Queens, Bronx, Staten Island) egyedi arcát mutatja, számtalan látnivalót és programot tartogatnak azok számára, akik elég szerencsések ahhoz, hogy egyszer ellátogathassanak a tengerentúli nagyvárosba. Íme, néhány dolog, amely tökéletes úti céllá teszi ezt a nyüzsgő metropoliszt!

Felejthetetlen városkép



New York neve hallatán a legtöbb embernek általában a manhattani felhőkarolók képe jut először eszébe. Nem véletlenül, hiszen elsősorban ez teszi olyan felejthetetlenné és megismételhetetlenné a várost, amely sziluettjeivel és fényeivel már első látásra leveszi lábáról a turistákat. Bár magas épületek más városokban is akadnak, kevés olyan látványos felhőkarcoló-rengeteget ismerünk, mint a New York-i, melyet szerencsére lehetőségünk nyílik több helyről, illetve szemszögből is megcsodálni, ha a „Nagy Almába” látogatunk.

Ha csupán néhány napot töltünk el a városban, akkor is érdemes felkeresnünk az Empire State Buildinget, New York egyik közismert védjegyét. A 102 emelet magas épületikont klasszikus art deco stílus jellemzi, különleges kialakításának köszönhetően már messziről felkelti az emberek figyelmét. Ami azonban még ennél is lenyűgözőbb, az a 86. emeletről elénk táruló látvány. Az itt található nyitott kilátóterasz páratlan 360 fokos panorámát biztosít egész New Yorkra. Egyébként közel 40 éven keresztül az Empire State Building volt a világ legmagasabb épülete, egészen a World Trade Center megépüléséig, majd később ez a cím átkerült a dubai Burdzs Khalifához. Ma New York és egyben az Egyesült Államok legmagasabb felhőkarcolójaként a New York-i ikertornyok helyén épült One World Trade Centert (OWTC) ismerjük, mely a megújulás és a remény szimbóluma. Az 541 méter magas épület munkálatai 2006-ban kezdődtek meg, mostanra pedig a felhőkarcoló a turisták előtt is nyitva áll.

Az „Empire State Building-élményt” csak egyetlen dolog képes elrontani, mégpedig a liftekhez várakozó pokolian hosszú sorok, ezért aki csak teheti, későn este, vagy korán reggel érkezzen, hogy elkerülje a turistatömeget!

A városkép egy kissé más arcát mutatja a Rockefeller Center Top of the Rock kilátójából. Innen egyaránt nagyszerű felvételek készíthetők a Central Parkról és az Empire State Buildingről, különösen naplemente idején, amikor a felhőkarcolók sziluettjeihez a rózsaszínbe borult égbolt nyújt hátteret. A Rockefeller Center egyébként karácsony környékén a legfelkapottabb. Korcsolyapályájának és az itt felállított, mostanra már ikonikussá vált karácsonyfának köszönhetően minden évben tömegek lepik el.

Ha online időpontot foglalunk, anélkül gyönyörködhetünk a Top of the Rocknál elénk táruló lenyűgöző látványban, hogy sorba kellene állnunk a kilátóhoz.

Viszonylag új kilátópontnak számít New Yorkban a High Line, a város legsajátosabb parkja, az igazi kis városi oázis, melyet egy sorsára hagyott magasvasút tartóelemein hoztak létre. A zöld növényekkel teli, kellemes hangulatú park tökéletes alkalmat kínál a pihenésre, a sétára vagy a piknikezésre.

Aki mégis inkább közelebbről szemlélné meg a város sziluettjeit, annak érdemes a Brooklyn híd felé vennie az irányt, ahonnan tökéletes rálátás nyílik New York Lower Manhattan részére. Biztosak lehetünk benne, hogy a hídról elénk táruló látványa még sokáig „kísért” majd bennünket hazatértünk után is. A Brooklyn híd az Egyesült Államok egyik legrégebbi függőhídja, 1883 óta köti össze Brooklynt Manhattannel. A városi építészet egyik kiváló példája, mely romantikus jellegének köszönhetően központi szerepet játszott a legtöbb hollywoodi alkotásban.

A látványosságok sorából azonban nem maradhat ki a Szabadság-szobor sem, a leghíresebb amerikai ikon, egyben a lehetőségek és a szabadság szimbóluma. Ha azonban a szobor koronájából is meg szeretnénk csodálni a kilátást, érdemes az interneten előre jegyet váltanunk már hetekkel az indulásunk előtt!

Színházak és múzeumok

Aki megunta a városi forgatagot, annak érdemes New York környékét is felfedeznie. Az Upstate New York-i terület remek kirándulási lehetőséget biztosít, ősszel és tavasszal egyaránt. Aki csak teheti, látogasson el a minőségi borairól és gyönyörű tájairól ismert Finger-tavakhoz, vagy keresse fel az itt található számtalan állami park egyikét. Ezen a területen található a csodálatos Letchworth State Park is, melyet sokan a keleti part Grand Canyonjaként emlegetnek. A park lenyűgöző vízeséseivel és látványos természeti adottságaival 2015-ben elnyerte az Egyesült Államok Legszebb Állami Parkja címet.

Metropolitan Museum


Manhattanben szórakozásból és kultúrából sincs hiány. A Broadway köztudottan a színházkedvelők paradicsoma, így aki hajlandó elég mélyre a zsebébe nyúlni, több mint 39 színház előadásai közül válogathat. A szemfüles vásárlók az eredeti árnál jóval olcsóbban is hozzájuthatnak a jegyekhez. A Times Square-i TKTS standjánál például kedvezményes belépőket árusítanak az aznapi előadásokra. De körülnézhetünk akár az interneten is. Ha szerencsénk van, az olyan oldalakon, mint például a ticketmaster.com, vagy az olyan alkalmazások segítségével, mint a TodayTix, akár 50 százalékkal olcsóbban is megvehetjük jegyünket a legnépszerűbb musicalekre.

Aki a New York-i tartózkodás alatt szívesen megy múzeumba, annak érdemes felkeresnie a Metropolitan Művészeti Múzeumot. Egyrészt ez a világ egyik legnagyobb művészeti gyűjteményével rendelkező intézménye, másrészt a belépés szinte teljesen ingyenes. A látogatók annyit fizetnek, amennyit akarnak, akár egy kisebb jelképes összeget is. Itt könnyen eltölthetünk egy egész napot is, a hatalmas kollekció ugyanis a világ szinte minden területére és korszakába elkalauzolja a látogatót. Ha az egészet nem tudjuk is bejárni, a több mint 26 ezer leletet tartalmazó ókori egyiptomi részleget mindenképpen érdemes megtekintetni. A múzeum legnépszerűbb termében egy komplett egyiptomi templom is helyet kapott.

Mindenképpen személyesen a jegypénztárnál váltsunk jegyet a Metropolitan Művészeti Múzeumba! Míg a helyszínen akár 1 dollárért is megtekinthetjük a kiállításokat, addig az interneten vásárolt belépő ára 25 dollár körül mozog.

Akit érdekel a tudomány, vagy a Föld, esetleg a világegyetem keletkezése, annak az Amerikai Természettudományi Múzeumban a helye! Az intézmény számtalan érdekességet kínál, a legkedveltebbek az ősembereket, a dinoszauruszokat, az óceánok élővilágát és a meteoritokat bemutató tárlatok, ám aki erre jár, annak a Hayden-planetáriumot sem érdemes kihagynia! A planetáriumban látható különleges Dark Universe című show egy lenyűgöző 3D-s élményen keresztül tárja elénk az univerzum csodáit. Nem túlzás, ha azt állítjuk, olyan, mintha valóban az űrben lebegnénk, miközben az előadást nézzük. Megtudhatjuk belőle, hogy az elmúlt 100 évben milyen izgalmas felfedezések vezettek el a két legérdekesebb kozmikus rejtélyhez: a sötét anyaghoz és a sötét energiához.

Amerika bevándorlástörténetével ismerteti meg a látogatót Ellis Islanden a Bevándorlási Múzeum, mely a Szabadság-szobortól mindössze egy rövid kompútra található. 1892–1954 között ez a sziget volt a legforgalmasabb bevándorlást ellenőrző állami állomás, melyen megnyitása óta több mint 12 millió bevándorló haladt át egészen 1954-ig, amikor is végleg bezárták.

Éjszakai élet




Természetesen New York nem véletlenül kapta a „város, amely sosem alszik” becenevet. Csak az után, hogy a nap eltűnik a magas üvegépületek mögött, kel igazán életre ez a változatos város, melyet az éjszaka fényekkel és ragyogással tölt meg. Ilyenkor fedezhetjük fel az igazi New Yorkot! A szórakozni vágyó turistákat bárok, éttermek, szórakozóhelyek és jazzklubok tömege várja az állandóan vibráló metropoliszban. New York talán legforgalmasabb pontja, a Times Square kihagyhatatlan látványosságnak számít. Villódzó mozgóképes óriásplakátjaival és színes forgatagával megbabonázza a látogatókat. Akik azonban inkább egy csendesebb, kellemes környéken szeretnék elfogyasztani italaikat, vagy szívesen beülnének egy jól menő jazzklubba, annak érdemes ellátogatnia Manhattan Greenwich Village részébe, ahol népszerű kávézók, pazar butikok, éttermek és klubok sora fogadja a turistákat.

Ez a divatos művésznegyed sokkal barátságosabbnak hat, mint New York felhőkarcolókkal borított városi dzsungele. Valószínűleg nem véletlen, hogy számos népszerű sorozatot és mozifilmet is ezen a környéken forgattak. Ha erre járunk, álljunk meg egy pillanatra a Perry Street 66-os számánál, Carrie Bradshaw, a Szex és New York szingli főhősnőjének lakásánál. A valódi sorozatrajongók számára valószínűleg a Grove és a Bedford Street sarkán álló épület is ismerős lesz, hiszen ez a Jóbarátok című tévésorozat jól ismert lakóháza, mely minden epizód elején feltűnt el rövid időre.

Multikulturális gasztronómia


Chloé New Yorkban Rendezvényterem


New York a gasztronómia szempontjából éppen olyan sokszínű, mint a helyi lakosság összetétele. Ha megéhezünk útközben, bármikor könnyen csillapíthatjuk éhségünket az utcán sorakozó street food kocsik kínálatából, melyben a hot dog, a pizza, a bagel és a hamburger kapja a főszerepet. Aki izgalmasabb gasztroélményekre vágyik, annak érdemes felkeresnie a számos New York-i közkedvelt piac egyikét. A brooklyni Smorgasburg piac széles ételválasztékából a homárral töltött szendvicset, a mozzarellafalatokat és a fagylalttal töltött gofrit mindenképpen megéri megkóstolni!

Az egzotikus falatok kedvelői látogassanak el a kínai negyedbe, ahol az ember szinte azonnal megfeledkezik arról, hogy egy amerikai nagyvárosban van. Az utcai árusok standjait ismeretlen kinézetű gyümölcsök, élő homár és különféle halak uralják. Igazi egzotikum az európai ember számára a „bubble te”, mely tulajdonképpen egy tápiókagyöngyökkel ízesített tejes vagy gyümölcsös alapú ital.

Természetesen a gasztrokalandok itt még korántsem értek véget.Az olasz ételek szerelmeseinek valószínűleg minden igényét kielégíti majd a Little Italy negyed, ahol isteni olasz tésztaételek, pizzák és olasz édességek széles választéka fogadja a turistákat.

Aki kedveli az édességeket, a Greenwich Village-ben keresse fel a felkapott Magnolia Bakery nevű pékséget, amely leginkább az ínycsiklandó, pasztell színű cupcake süteményeiről híres.

Erdő a város közepén


Central Park


New Yorknak minden pozitívuma ellenére azért hátránya is akad. Manhattan felhőkarcolói között ugyanis hosszú távon az embert könnyen elfogja a természet után vágyakozás. A betonrengeteg okozta bezártságérzetet enyhíti a Manhattan szívében elhelyezkedő, közel 3,5 négyzetkilométer területű Central Park. A lenyűgöző parkban lehetőségünk nyílik nemcsak a piknikezésre, de a túrázásra, a futásra, a kerékpározásra és a korcsolyázásra is. Ám nem csupán a természetkedvelőknek ajánlott, hogy ellátogassanak ide, a Central Park ugyanis kulturális helyszín is egyben. A nyári időszakban rendszeresen tartanak itt koncerteket, előadásokat, emellett a képzőművészet is kiemelt helyen szerepel a parkban. A sövényeknek és sétányoknak köszönhetően egy időre a belvárosi zajtól is megszabadulhatunk.

A városon túl


 Letchworth state park 


Aki megunta a városi forgatagot, annak érdemes New York környékét is felfedeznie. Az Upstate New York-i terület remek kirándulási lehetőséget biztosít, ősszel és tavasszal egyaránt. Aki csak teheti, látogasson el a minőségi borairól és gyönyörű tájairól ismert Finger-tavakhoz, vagy keresse fel az itt található számtalan állami park egyikét. Ezen a területen található a csodálatos Letchworth State Park is, melyet sokan a keleti part Grand Canyonjaként emlegetnek. A park lenyűgöző vízeséseivel és látványos természeti adottságaival 2015-ben elnyerte az Egyesült Államok Legszebb Állami Parkja címet.

Forras : itt

A konyha szupersztárjai


Egy finom fogás, egy kellemes íz még a legszörnyűbb napot is szebbé varázsolja. A különböző főzős show-műsoroknak, bestseller szakácskönyveknek és gasztronómiával foglalkozó weboldalaknak köszönhetően pedig a kulinária manapság nagyobb figyelmet élvez, mint valaha! Nem csoda hát, hogy a kiemelkedő tehetséggel megáldott séfek igazi sztárokká váltak, akik időről időre különleges receptekkel örvendeztetnek meg minket, miközben humort és némi intrikát csempésznek a főzésbe. Nézzük, kik a leghíresebb sztárséfek mostanában!

Julia Child

Természetesen, ha főzésről van szó, nem lehet nem megemlíteni Julia Child nevét, ő volt ugyanis Amerika első televíziós sztárszakácsa, aki generációk példaképévé vált a konyhában. A legendás séf leginkább arról híres, hogy megismertette a francia konyhaművészetet az amerikaiakkal, először szakácskönyve, A francia konyhaművészet elsajátítása, majd ezt követő televíziós főzőműsora, a The French Chef segítségével. Julia Child még a kezdtek kezdetén úgy döntött, mivel legjobban enni szeret, beiratkozik Párizs legnívósabb séfképzőjébe, ahol rövid időn belül kiderült, hogy igazi tehetség. Később a férjével  az egyesült államokbeli Cambridge-be költöztek. Nem sokkal ezután megjelentette első, akkoriban szokatlanul nagyméretű, 734 oldalas könyvét, mely meghozta számára az áttörést.


A szakácskönyvek megjelenését televíziós szereplések sorozata követte, előkészítve ezzel a terepet a jövő főzőtehetségeinek. Child volt az első nő, aki helyet kapott az Amerikai Kulináris Intézet hírességeinek falán, 2000-ben pedig elnyerte a legmagasabb francia állami elismerést, a francia becsületrendet. A séf népszerűsége halála után is töretlen maradt, fordulatos élete színházi darabokat, könyveket és filmeket ihletett.  A Julie & Julia című filmben a híres séfet Meryl Streep alakítja.

Gordon Ramsay

Minden séf saját étteremről, szakácskönyvekről, vagy éppen főzős műsorról álmodozik. Gordon Ramsaynek, a köztudottan forrófejű szakácsnak mindez azonban meg is adatott. A skóciai születésű séf Angliában nőtt fel. Eleinte futballistának készült, sorsa azonban másként alakulta. Egy súlyos sérülés után lemondott a sportkarrierről, és főzni kezdett. Olyan nagy séfeknél tanult, mint Marco Pierre White, Albert Roux vagy Jol Robuchon. 1998-ban megalapította első saját éttermét Londonban, a Gordon Ramsayt. Ezután karrierje villámsebességgel ívelt felfelé, egymás után nyíltak meg éttermei világszerte. Persze a nagyra törő séf nem elégedett meg mindezzel, folyamatosan újabb kihívások és lehetőségek után kutatott. Kitartó munkája elnyerte jutalmát, Ramsayt választották meg a manapság népszerű Kitchen Nightmares, azaz Pokol konyhája című tévés műsor rettegett házigazdájának.


A híres éves séf tehát, lehengerlő egyéniségének hála, nem csupán szakácsként, de showmenként is megállta a helyét, így nem telt sok időbe, és újabb műsorötlettel rukkolt elő. Az Amerikai mesterszakács című tévéműsor keretében amatőr és otthoni szakácsoknak rendezett főzőverseny létrejöttében már nemcsak házigazdaként, de társproducerként is közreműködött. Egyike azon három séfnek az Egyesült Királyságban, akiknek éttermei három Michelin-csillagot kaptak, emellett a „vendéglátásért végzett áldozatos munkájáért” elnyerte  a Brit Birodalom Érdemkeresztjét is.

Nigella Lawson

A csinos sztárszakácsnő sikerét egyesek hajlamosak sokkal inkább a vonzerejének, mint főzőtudásának tulajdonítani, tekintve, hogy soha nem végzett semmilyen hivatalos főzőiskolát. De bármi legyen is az igazság, az kétségtelen, hogy Nigella Lawson eredményei lenyűgözők. A mindenre elszánt séf több nagy csatorna képernyőjén feltűnt már, emellett mostanra nyolc, széles körben ismert és népszerű szakácskönyvet is megjelentetett.
Margaret Thatcher korábbi miniszterelnök pénzügyminiszterének lánya, Nigella Lawson 1979-ben diplomázott az Oxfordi Egyetemen középkori és modern nyelvekből. Ezután újságíróként kezdte meg karrierjét: gasztronómiával foglalkozó rovatot szerkesztett a brit Vogue magazinnál, majd helyettes kulturális szerkesztő volt a Sunday Timesnál, mielőtt szabadúszót lett a The Guardiannél és a Daily Telegraphnál.


Az étkezések, főzés iránti szeretete akkor kezdődött, amikor felkérték, hogy írjon a The Spectator magazin gasztronómiarovatába. 1998-ban aztán megjelentette első könyvét is, How to Eat: The Pleasures and Principles of Good Food címen, amely végül meghozta számára az első televíziós szereplést is a 4-es Csatornán, Nigella Bites címen. Ezután egymást érték a különböző tévés felkérések és könyvmegjelenések, melynek köszönhetően hatalmas vagyonra tett szert. Népszerűségét egyrészt annak köszönheti, hogy egyszerű, könnyen elkészíthető ételekre helyezi a hangsúlyt, és a többséggel ellentétben nem biztat diétára, helyette inkább az ételek élvezetét tartja szem előtt.

Jamie Oliver

A The Naked Chef című televíziós műsornak köszönhetően Jamie Oliver helyet kapott a The Sunday Times leggazdagabb briteket felsorakoztató listáján. Jamie már gyermekkorában is konyhaközelben volt, akkoriban ugyanis családja vendéglőjében segédkezett. Már ekkor beleszeretett a főzésbe, ezért tizenhat évesen úgy döntött, hogy otthagyja a gimnáziumot, és beiratkozott egy vendéglátó-ipari iskolába. Karrierje a River Cafe-ban vette kezdetét, melyről egy időben dokumentumfilmet készítettek. A tehetség persze sosem maradt rejtve, a készítők azonnal meglátták a fiatal szakácsban a lehetőséget, majd nem sokkal ezután Jamie saját műsort kapott, Naked Chef címmel. Innentől karrierje fénysebességre kapcsolt. A szakács ma leginkább arról híres, hogy elszánt harcot folytat a gyermekkori elhízás ellen, valamint az egészséges táplálkozás népszerűsítéséért, így többek között 2011-ben elnyerte az évente kiosztott TED-díjat és a díjjal együtt járó százezer dollár pénzjutalmat. Megszámlálhatatlanul sok tévéshow-ban szerepelt már, emellett több mint 16 szakácskönyvet írt, és legalább 28 étteremmel rendelkezik világszerte.

Forras : itt

2017. május 8., hétfő

A filmnézés mint terápia


Manapság gyakran előfordul, hogy az ember a filmek vagy éppen a sorozatok világába menekül a problémák elől, és a tévé erejével próbálja elterelni figyelmét a szürke hétköznapokról. Szinte egymás után jelennek meg azonban a tévézés káros hatásait ecsetelő tanulmányok, s emiatt kínzó bűntudatot érzünk, ha egy hosszú munkanap után mégis a képernyő előtt kötünk ki. A sorozatnézés majdhogynem a lustaság szinonimájává vált, és szinte mindig bennünk van az a kellemetlen érzés, hogy „valami értelmesebbel” is eltölthetnénk az estét.

Természetesen amennyiben szeretnénk elkerülni az elhízást, valamint a korai szívinfarktust, érdemes alkalomadtán a szabadlevegőn végzett mozgásra és pihenésre is időt fordítanunk, ám ez nem azt jelenti, hogy le kellene mondanunk kedvenc sorozatainkról! Sőt! Úgy tűnik, mentális egészségünknek kifejezetten jót tesz, ha olykor a tévé előtt „vesztegelünk”. John Mayer klinikai pszichológus womansday.com-nak adott interjújában elmondta, a tévézés segíthet megküzdeni az életünkben fellépő pszichológiai problémákkal és mentális gondokkal. A fiktív világ segíthet, hogy másképp szemléljük a valóságot, és különböző identitásokat teszteljünk a mindennapok során. Íme, néhány tudományosan is alátámasztott érv a tévézés mellett!

Kikapcsolódás és akaraterő

Mindannyiunknak szükségünk van időnként kikapcsolódásra ahhoz, hogy teljes erőbedobással feladatainkra, illetve munkánkra tudjunk koncentrálni. A Social Psychological and Personality Science című tudományos folyóirat szerint kedvenc tévésorozatunk nézése (vagy már ennek gondolata is) segíthet feltöltődni, és mozgósítja tartalék mentális energiáinkat. A kutatók úgy vélik, míg a negatív szociális interakciók negatív hatással vannak az akaraterőnkre és önuralmunkra, addig a pozitív interakciók – még ha kitalált karakterekről van is szó – képesek energiával ellátni, és helyreállítani kimerülőben lévő erőtartalékainkat. A filmnézés közben lehetőségünk van, hogy elmeneküljünk a mindennapos stresszhelyzetek elől, ez a szünet pedig rendkívül fontos ahhoz, hogy megbirkózzunk a folyamatosan ránk nehezedő nyomással.

Példaképek a képernyőről

A nézők szívesen azonosulnak kedvenc karaktereikkel, ezért az olyan erős hősök például, akik képesek leküzdeni a problémáikat, és helyt állnak a családi kötelezettségek és szakmai elvárások közepette is, példaképül szolgálhatnak számunkra, emellett pedig erősebbé tehetnek minket. „Ezek a kitalált történetek segíthetnek, hogy túljussunk a hullámvölgyeken mindennapi életünkben, azzal, hogy látjuk, amint a szereplők legyőzik az elébük gördülő akadályokat” – mondta Barna W. Donovan, a Saint Peter Egyetem professzora a womansday.com-nak.

Gyógyír a törött szívre

Talán először közhelyesnek hangzik, pedig igaz! Mostanra több tanulmány is bebizonyította, hogy kedvenc romantikus filmünk segíthet túljutni a szerelmi csalódásokon. Ki ne emlékezne például a jelenetre, amelyben Bridget Jones egy nagy vödör fagyiba fojtja bánatát az All By Myself című szám hallgatása közben? Ez még önmagában persze nem jelentene megkönnyebbülést számunkra, de a filmből azt is jól tudjuk, hogy Bridget végül mégiscsak rátalál a „nagy Ő-re”. Az ilyen szerelmes történetek olyanok számunkra, mintha egy gyógyító utazáson vennénk részt, hiszen új szempontból láttatnak velünk egy látszólag kilátástalan élethelyzetet. A filmek különböző lehetőségeket, valamint forgatókönyveket csillogtatnak meg előttünk, melynek köszönhetően önbizalmat szerzünk ahhoz, hogy továbblépjünk.

Megnevettet

Egy jó komédia megnevettet, és erősíti a baráti, illetve családi kötelékeket. Egy kiadós nevetésnek egy hosszú, nehéz nap után terápiás ereje van. A pszichiáter John Mayer szerint a viccek, a komédia és a nevetés segít leküzdeni a depressziót, a szomorúságot és a magányt. A humoros filmek, illetve sitcomok kiváló megküzdési stratégiát nyújtanak a stressz ellen, és feltöltenek energiával.

Kreativitásra sarkall

Az olyan képzeletbeli történetek, mint a Harry Potter vagy a Star Wars megmozgatják a képzeletünket, és arra ösztönöznek, hogy új szemszögből lássuk a valóságot. Lehetővé teszik, hogy feltegyük a kérdést: „Mi lenne, ha?” A mesék és a sci-fi filmek a gyerekek kreativitására is jó hatással lehetnek. A Lancaster Egyetemen végzett tanulmány bebizonyította, hogy azok a gyerekek, akik megnéztek egy rövid részletet a Harry Potterből, utána jobban teljesítettek a kreativitást felmérő feladatokon, mint azok, akik valami teljesen hétköznapi videót láttak.

Forras : itt

5 alig ismert érdekesség az álmokról


Sokan állítják magukról, hogy soha nem álmodnak. Valójában ők is álmodnak, mint mindenki, nem is keveset: az éjszakából agyunk 1,5-2 órán keresztül állítja elő az álomképeket, amelyek túlnyomó többsége nem tudatosul, azaz felébredve nem emlékszünk rájuk. Nem is emberi tulajdonságról van szó, hiszen az állatok is álmodnak. Akinek van kutyája, láthatta, hogy az állat lába alvás közben meg-megrándul, sokszor olyan erősen, hogy az eb szinte fekve fut, sőt egy-egy rossz álomból ugyanúgy nyüszítve ébredhet, mint ahogy az ember kiabálva ül fel rémálmából.

Hogy milyen funkciója van az álomnak? A szakemberek véleménye ebben megoszlik. A legnépszerűbb nézet szerint, melyet először Freud vetett papírra, az álom során tudatalattink dolgozza fel napközben szerzett élményeinket. Akármi is az oka, az egészen biztos, hogy az agyunk számára rendkívül fontos tevékenységről van szó. Egy közelmúltbeli kutatásban az önkéntes alanyokat felébresztették, mielőtt az álomszakaszba (REM-fázisba) értek volna. Hagyták nyolc órát aludni, de álmodni nem engedték őket. Az alanyok már három nap után kellemetlen tüneteket produkáltak: pszichés zavarok, dekoncentráltság, hallucináció lépett fel náluk. Az álomszakasz megélése tehát létfontosságú az egészséges agyműködés számára.

Színek és formák

Álmai mindenkinek vannak, hiszen agyunk számára szó szerint létkérdés, hogy éjszakáról éjszakára előállítsa ezeket a képeket, érzéseket. Nehéz elképzelni, de kutatások szerint azok is álmodnak, akik velük született vaksággal élnek. Bár ők nem azt a világot ismerik, mint a látó emberek, más képzeteik vannak a színekről és a nem tapintható formákról (például tájakról), ennek ellenére álomképekről ők is beszámolnak. Ezekben az álmokban nagyobb szerepet kapnak a hangok, illatok és tapintható formák, de lényegében teljes értékű álmokról van szó.

A látássérültek 12 százaléka fekete-fehérben álmodik, a színvakok álmai kizárólag ilyenek. Nem véletlenül, hiszen az álmaink valójában a tapasztalataink lenyomatai.

Örökre elveszett álomképek

Mindannyian tapasztaltuk már, mennyire illékonyak az álmaink. Az ébredésünk után 5 percen belül már elfelejtjük álmainknak legalább a felét, tíz percen belül pedig már 90 százalékát. Más a helyzet, ha álmunkból ébredünk, ilyenkor úgy érezzük, hogy minden részletre pontosan emlékszünk. Ez azonban nem tartós emlékezet, ha visszaalszunk, reggel csak rémleni fog, hogy éjszaka még emlékeztünk az álmunkra. Ha valaki meg akarja őrizni az álmait, hasznos, ha diktafont vagy papírt-ceruzát készít az ágya mellé, hogy legalább körvonalakban megmaradjon az élmény. Így is csak fél sikerre számíthatunk, hiszen ami frissen felébredve a tudatunkban kristálytiszta hangulatként, logikus eseménysorként marad meg az álmunkból, leírva, elmondva legtöbbször már értelmetlen kuszaságnak tűnik. Az álmaink személyesek, és nehezen visszaadható belső képek, érzések, és nehezen oszthatók meg másokkal. Olyannyira, hogy az álmok az ujjlenyomathoz hasonló személyes profil kialakítására is alkalmasak.

Álmában mindenki kreatívabb

Az álomképek természetesen nem feleltethetők meg a valóban átélt élményeknek. Az agyunk transzformálja, átalakítja, új összefüggésekbe helyezi a tapasztalatainkat, és rendkívül kreatív módon újraértelmezi élményeinket. Álmunkban leleményesebbek vagyunk, nem véletlen, hogy a kutatók és álomfejtők csak kullognak az álomképek után, próbálják megfejteni értelmüket. Egyes művészek fel is használják az álombeli ötleteiket, Paul McCartney elmondása szerint a Yesterday című Beatles-slágert álmából felkelve jegyezte le, de a könyvben és filmen is világsikerű Alkonyat-sorozat is Stephenie Meyer álmából nőtt ki. A legtöbb író próbálta már felhasználni az álmait ötletforrásként, több-kevesebb sikerrel, és szinte mindenkivel előfordult már, hogy megpróbálta megfejteni, mit is üzen a tudatalattija egy-egy álommal.

Egyesek szerint képesek vagyunk előre megálmodni bizonyos történéseket. Erre nincs észszerű magyarázat, pláne bizonyíték, bár előfordulnak furcsa egybeesések. Abraham Lincoln például az ellene elkövetett végzetes merénylet előtt három nappal megálmodta a halálát.

Nők és férfiak álmai

Érdekes, kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a női és férfiálmok között sok különbség van. A férfiak álmai valamiért sokkal többet játszódnak kint, a szabad térben, és jóval több szexuális töltetű álmot is látnak. Ugyancsak jellemzőbbek a férfiakra az erőszakos, küzdelmekről szóló álmok, míg a nők álmai érzelmileg telítettebbek, sokoldalúbbak. A nők álmai gyakran házban vagy valamilyen zárt térben játszódnak, ahol legtöbbször több ember is van. Rémálmaik jellemzően nem harchoz, nyílt konfliktushoz kötődnek, inkább az eltévedés, vagy valakinek az elvesztése áll az álombéli lidércnyomások középpontjában. A nők a terhesség időszakában általában többet és mozgalmasabb történeteket álmodnak, mint életük egyéb szakaszaiban.


Forras : itt

Étkezési szokásaid árulkodnak személyiségedről


Te is az a típus vagy, aki minden falat után bűntudatot érzel? Esetleg szereted, ha az ételek helyiek és organikusak? Mivel az evés elengedhetetlen része életünknek, nem meglepő, hogy a legújabb kutatások szerint szoros kapcsolat van étkezési szokásaink és személyiségünk között. Karen Knowler élelmiszercoach és az Eat Right For Your Personality Type című könyv szerzője szerint a legtöbben besorolhatók vagyunk a szakértők által felállított étkezési személyiségek csoportjainak egyikébe. Mindez nem csupán azt árulja el, hogy milyen típusú ételeket részesítünk előnyben, de karakterünket is megmutatja.



Étkezés mint lelki igény?

Természetesen az evés legjobb indoka az éhség. Mindenki tudja azonban, hogy az érzelmek, a fáradtság, más emberek, az unalom és sok más körülmény is közrejátszhat az éhség kialakulásában. Ez végül arra adhat következtetést, hogy az evés csak kis részben fizikai szükséglet, és sokkal inkább lelki. „Az étkezés olyan, mint a divat, a személyes identitás kifejezése lehet. Meg vagyunk arról győződve, hogy a testünk ösztönösen választja ki azt, amire szüksége van, pedig ez nem igaz. A szokásaink, a kultúránk, mindennapjaink nagyban befolyásolják választásunkat” – mondja Bennett Galef étkezésiviselkedés-specialista és pszichológus.

Íme néhány, a kutatók által felállított étkezési személyiségek közül!

A tudatos étkező

A tudatos étkezés hívei mindig szenvedélyesen nyilatkoznak az ételekről, nagy gondot fordítanak a helyi forrásból származó biotermékek fogyasztására. Úgy gondolják, hogy az ételekkel és általában az életükkel kapcsolatos választások jelentik a legtisztább utat. Olyan világról álmodoznak, amelyben minden, amit eszünk, helyi és tiszta, tápláló és kegyetlenségmentes, és minden éhezés, szenvedés vagy szennyezés a múlté. Általában erős, határozott véleményük van mindenről, aminek hátterében gyakran zöld nézetek húzódnak meg. Sokan közülük vegetáriánusok. Egyik részük tudományos és orvosi indokok miatt választja ezt a fajta étkezési stílust, míg másoknál a választás hátterében inkább morális elvek rejlenek.

A zavarodott

Napjainkban a csapból is az folyik, milyen fontos az étkezés a betegségek leküzdése és a külsőnk szempontjából. Kevesen vannak azonban tisztában azzal, mit és hogyan kéne enniük, az ellentétes információáradatnak köszönhetően pedig nem csoda, hogy néhányan összezavarodnak. „Ez a típus mindig keresi a módját annak, hogy megfelelően táplálkozzon. Előszeretettel olvas egészségügyi könyveket és cikkeket, miközben igyekszik megtalálni a tökéletes diétát. Fontos azonban, hogy nincs tisztában azzal, mi is kell neki. Kétségbeesetten keresi a megfelelő étrendet, és eközben energiája és élete nagy részét töprengéssel tölti. Azon aggodalmaskodik, vajon jól választott-e, és nem lett volna egészségesebb, fogyókúrásabb, vagy éppen ízletesebb valami más” – magyarázza Knowler. A jelenség pedig általában az ilyen ember életének más területén is megmutatkozik.

Az érzelmi evő

Az érzelmi evő kategória ma egyre gyakoribb. Ez a típus a választ a problémákra, kérdésekre, úgy általában az életre az ételben keresi. Úgy véli, a megoldás az evésben rejlik. Az evés örömet és harmóniát jelent számára. Az érzelmi evő gyakran nem tudja élvezni az étkezéseket, mert folyamatosan szorong, ingadozik. Az étellel jutalmazza és vigasztalja magát életének eseményeitől függően. „Az érzelmi evő kétségbeesetten keresi azt a fogást vagy falatot, amely harmóniát teremt a lelkében. A problémákra a megoldást a külső körülményekben keresi, ahelyett hogy önmagába fordulna.

Az érzékiség hívője

Az evés számukra igazi érzéki élmény, mindig nyitottak az új ízekre, és imádnak kísérletezni a főzésben. Az evés lassú és jelentőségteljes esemény számukra. „Az ilyen emberek általában hihetetlenül tudnak lelkesedni bizonyos dolgok iránt, és ezek között az étel kiemelt helyet foglal el. Szenvedélyesek és szeretik a kockázatokat. Ellenállnak a modern élelmiszeriparnak, és a szezonális ételekre teszik le a voksukat. Magabiztosak és kreatívak, sokszínűen táplálkoznak és ez a sokszínűség a személyiségükön is meglátszik.

A fókuszált 

A fókuszált evők étkezéseit általában határozott célok hajtják, az optimális testsúly elérése, a megfelelési vágy, vagy az egészség fenntartása. Olyan, mintha állandóan valami küldetés lebegne a szemük előtt: fogyókúra, a nagy szerelem elérése, vagy a tökéletes állás megszerzése. Tudják, hová tartanak, és eltökélten haladnak a céljuk felé. Sokszor tisztában vannak a kalóriák és a tápanyagok pontos számával. Az életük ugyanolyan rendezett és szervezett, akárcsak a hűtőszekrényük, az étkezést pedig a logika irányítja. „A tudatosság fontos az étkezésben, de a túlzott tudatosság gyakran problémákhoz vezethet. Az ilyen emberek kevéssé tudják értékelni a pillanat varázsát. Néha hagyni kell, hogy magukkal ragadjanak az érzelmek és az étkezés öröme. Az a kis pluszcsokoládé, vagy vaj a zsömlénkre nem fog megártani!” – mondja Knowler.

Forras : itt

Véletlen felfedezésből korszakalkotó találmány


Néha nem a kitartó munka, hanem a véletlenek szerencsés összjátéka adja egy fontos találmány alapját. Természetesen a szerencse nem elég, de egy kiváló elme képes az emberiség hasznára fordítani a véletlen ajándékát is.


A gyógyszerész és az alkoholtilalom


Az 1880-as években John Pemberton gyógyszerész borból és kokainból kísérletezett ki egy szirupot, amelyet fejfájás és idegrendszeri rendellenességek ellen árusított. Akkoriban még nem létezett szigorú gyógyszerbevizsgálás, de még hatástanulmányok sem, így a szirupot megalkotója szabadon forgalmazhatta, és mérsékelten bár, de sikeres is lett. 1885-ben azonban Atlantában, ahol Pemberton is élt, alkoholtilalmat vezettek be, így a gyógyszerésznek némileg módosítania kellett a szer összetételén. Hogy létrehozza termékének alkoholmentes változatát, a kokainalapú sziruphoz nem bort, hanem szénsavas vizet kevert. Az eredmény meglepően finom és hamarosan sikeres is lett. Persze nem gyógyszerként, hanem Coca-Cola néven ismerjük.


Egy tábla olvadt csokoládé

Percey Spencer szerette a csokoládét. Élete legmeghatározóbb reggelén, munkába indulás előtt egy tábla csokit is zsebre vágott. Ekkoriban egy radarokkal kapcsolatos kutatást végzett, és munkája közben valami furcsát vett észre. A zsebében megolvadt a csokoládé. Hamarosan rájött, hogy a radar által kibocsátott mikrohullámú sugarak miatt olvadt meg az édesség, ennek nyomán pedig – kollégáival együtt – további kísérletezésbe fogott. Az első étel, amit tudatosan mikrohullámok segítségével készítettek, a pattogatott kukorica volt. Ezt követően próbáltak tojást főzni, ami a tudósok szeme láttára robbant fel. A cég, amelynek Spencer is alkalmazottja volt, 1946-ban szabadalmaztatta a mikrohullámú sütőt, egy évvel később pedig elkészült a prototípus, amely 340 kilót nyomott. Mára a háztartások természetes eszköze lett a mikró, ami talán még ma sem létezne, ha Percey Spencer nem szerette volna annyira a csokoládét.


A bosszantó, ragadós bojtorján

Egy 34 éves svájci férfi, George de Mestral 1941-ben egy vadászatról hazatérve bosszúsan szedegette ki kutyája szőréből és saját nadrágjából a beleragadt bojtorjánokat. A bosszúságot hamar felváltotta a kíváncsiság: vajon hogyan képes ez a növény ilyen makacsul beleragadni a szövetbe és a szőrbe? Mikroszkóp alá tette, és alaposan megvizsgálta a kis fürtöket, és észrevette a milliónyi apró, horgas végű kis pikkelyt, amellyel a növény oly erősen képes tapadni. A botanikai kíváncsiság nyomán hamar kipattant az ötlet, hogyan lehetne a természet érdekes megoldását az ember számára hasznos eszközzé fejleszteni. Egy lyoni szövőmester segítségével, hosszú kísérletezgetés után, de valóban a bojtorján tulajdonságára alapozva hamarosan feltalálta a tépőzárat. Mestreal az inspiráló vadászat után tíz évvel, 1951-ben szabadalmaztatta a terméket, és nemsokára busásan meggazdagodott belőle. Egy alkalommal cége egyik vezetőjének a következőt mondta: „Ha bármelyik alkalmazott szabadságot kér, hogy vadászni menjen, engedjék el!”

Forras : itt