A tea története

A jól ismert legenda szerint időszámításunk előtt 2437-ben találta fel a teát Sen-nung teljesen véletlenül, miután a tealeveleket a szél fújta egy kanna forró vízbe.

A következő néhány ezer évben nem is változott a teakészítés módja: forró vízbe áztatták a teafüvet, majd a kannából öntötték szét csészékbe.

A teafilter feltalálását Thomas Sullivanhez amerikai kereskedőhöz kötik ,, aki 1908-ban kezdte el így árulni a teát. De két Milwaukee-ban, Wisconsinban élő nő hét évvel megelőzte Sullivant és már 1901-ben benyújtottak egy szabadalmi kérelmet egy egészen különleges ötletre.

Tea-Leaf Holder, azaz teafűtartó volt a találmány neve, amely szinte ugyanolyan, mint a mai teafilterek. Roberta C. Lawsonnak és Mary Molarennek abból lett elege, hogy teát csak nagy mennyiségben tudtak készíteni. Felforraltak egy kanna vizet és megfelelő mennyiségű teafüvet tettek bele, aztán megittak annyit, amennyit meg tudtak, a többi pedig megmaradt, idővel kihűlt és elveszítette a frissességét – a két nőnek ebből lett elege.

Akkoriban nem főztek csupán egy csészényi teát, mert a teafű szabadon úszkált volna az apró edényekben. A megoldás mai szemmel egyszerűnek tűnik, mégis kellett valaki, aki először gondolt rá. A két nő pamutzsákocskába csomagolta a teafüvet, pont egy adagnyit, és azt forrázta le a csészében.

A szabadalmukat 1903. március 24-én jegyezték be. De Roberta C. Lawson és Mary Molaren nem tudta kihasználni a remek ötletet és nem ők gazdagodtak meg belőle. Nem sikerült piacra vezetni terméküket.

Ezután került a képbe Thomas Sullivan tea- és kávékereskedő, aki teljesen véletlenül és valószínűleg Lawsontól és Molarentől teljesen függetlenül találta fel a teafiltert. Sullivan apró selyemzacskókban kezdte el kiküldeni a teamintákat vásárlóinak, hogy felpörgesse a forgalmat.

A véletlen a történetben pedig a mód, ahogy a vásárlók felhaszálták ezeket a teafiltereket. Ekkoriban ugyanis elterjedt a teatojás is - ebbe helyezték a teát, ezt tették a kannába. Sullivan vásárlói azonban egyszerűen selyemzacskóstul dobták a leveleket a forró vízbe, nem öntötték át a teatojásba. Nagyon hamar rájöttek arra, hogy az apró zacskókban éppen annyi a tea, hogy egy csészényit is lehet készíteni és utána nem kell kitakarítani a leveleket se a kannából, se a csészéből, se a tojásból. Pillanatok alatt nagyon népszerűek lettek Sullivan selyemzacskói.

De arra is hamar rájöttek, hogy a selymet nem pont erre találták ki, mert egyrészt hamar szétszakad, másrészt elég drága tömegesen gyártani. Sullivannek erre is volt megoldása, gézzel helyettesítette a selymet, és innentől kezdve nem volt megállás, a filteres tea elterjedt az Egyesült Államokban az angolok nagy bánatára, akik barbárságnak tartották ezt a módszert. Sokan a mai napig lenézik a filteres teát használókat.

Forras : Index forum

A farsang története

 A farsang a vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A Farsangot rendesen  jan. 6-ától hamvazó szerdáig számítják. Velencében már István-napján (dec. 26.)

Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (jan. 20.) kezdődik a Farsang, Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják Farsangnak. illetve karnevál-nak. Sok helyen a hamvazó szerdát megelőző héten tartják a voltaképpeni Farsangot, mely minálunk húshagyó kedden éri el befejező tetőpontját. A Farsang hazája Olaszország, manapság is az olasz, különösen a velencei Farsang vagy karnevál utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik.

 Farsang ma

A farsang vízkeresztkor (január 6.) kezdődő és hamvazószerdáig (változó időpont) tartó, évszázadok óta évente megismétlődő ünnepsorozat, nagyon gazdag szokáshagyománnyal. Megelőzi a karácsonyi ünnepkör, és követi a húsvéti ünnepkör, pontosabban annak kezdete, a húsvétot megelőző 40 napos böjt. A hagyományok szerint ez az önfeledt mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt.

Farsangi népszokások

A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget - sikertelen üldözését követően végül - a keresztény egyház is elfogadta, és keresztény elemekkel ruházta fel. Bár a farsang hazája Olaszország, Magyarországon a német fasching szót vettünk át a karnevál helyett ezen időszak, és a hozzátartozó hagyományok megnevezésére. Nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően néphagyományokra épül.

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. Hagyományosan ilyenkor tartották az esküvőket is. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek, kocsonya, káposzta és a farsangi fánk terjedtek el.

A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. Ezt egy napra felfüggesztve, torkos csütörtökön elfogyasztották az összes maradék ételt (mai modern verzióban az éttermek kedvezményekkel várják a vendégeket egy kiadós lakmározásra).

A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Garantáltan még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki, hogy legalább farsangi időszakban ne csábuljanak el egy finom farsangi fánk kedvéért! Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! A jó hír az, hogy a bonyolultnak és kényesnek tartott szalagos fánkon kívül más fánkok is léteznek, érdemes változatosságot vinni a fánk repertoárunkba..

A farsangi szokáshagyományokhoz tartozó farsangi fánk ugyan csábítóan finom édesség, mégis elkészítésére általában csak a bátrabbak vállalkoznak. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk. Nemzetközi kitekintés: természetesen a különböző nemzetek saját fánkja, fánk megfelelője is megtalálható, így a német Berliner Krapfen, az amerikai donut, a francia beignet.

A legismertebb farsangi fánk a szalagos fánk, amely nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét jelző fehér csíkról kapja. Ahhoz, hogy ez a szalag és a fánk is tökéletes legyen, bizony kell némi rutin, és néhány fortély, például: kiváló és szobahőmérsékletű alapanyagok, a megfelelő fánk méret, bőséges és kellő hőmérsékletű olaj, stb. A farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded. Szintén ismert még a csöröge, vagy forgácsfánk, és a rózsafánk, ezek elkészítése némileg egyszerűbb, de szintén olajban történő sütést igényelnek.

Farsangi fánk

Egy közismert fánk recept
Hozzávalók:

* 50 dkg liszt
* 1/8 l tej
* 12 dkg puha vaj
* 5 dkg élesztő
* 2 tojás
* 2 tojássárgája
* 6 dkg cukor
* ½ cs vaníliacukor
* csipetnyi só
* 0,5 dl rum
* 1 db citrom reszelt héja
* sütéshez olaj
* tálaláshoz porcukor, esetleg lekvár

Elkészítés:

1. Az élesztőt kevés langyos tejben feloldjuk, adunk hozzá egy keveset a kimért lisztből és cukorból. Ezt a tésztát meleg helyen, letakarva kelesztjük (kb. 30 perc).

2. A maradék tejet a tojásokkal, tojássárgájákkal, sóval, rummal, cukorral, vaníliacukorral, citromhéjjal elkeverjük. Hozzáadjuk a megkelt tésztát és a maradék lisztet. Végül beledolgozzuk a puha vajat és (lehetőleg géppel) alaposan összegyúrjuk. 15 percig pihentetjük.

3. 5 dkg-nyi adagokat kiveszünk a tésztából, enyhén lisztes kézzel golyóvá formázzuk, egymástól kellő távolságban lisztezett deszkára tesszük, majd a golyókat szélesszájú vizes pohár talpával egyformára lelapítjuk (kb. ujjnyi vastagra), konyharuhával letakarjuk és meleg helyen ismét kelesztjük (legalább 30 perc).

4. Nagyobb lábasban olajat forrósítunk. A fánkokról a konyharuhát sütés előtt 10 perccel levesszük, hogy a felszínük kissé megszáradjon, vagyis kérget kapjon.

5. A meleg olajba tesszük a fánkokat először a felső oldalukkal lefelé, és fedő alatt kb. 3-4 percig sütjük. A fedőt levesszük, megfordítjuk óvatosan a fánkokat és a másik oldalon is világosbarnára sütjük (fedő nélkül).

6. A fánkokat kivesszük az olajból, papír kéztörlőn lecsepegtetjük, porcukorral megszórva, esetleg lekvárral töltve tálaljuk.

Tippek:

* Az összegyúrt tészta inkább híg legyen, mint kemény.

* Az 5 dkg a tésztából kb. sárgabarack méretet jelent, elegendő egyszer lemérni, utána bízzuk a szemünkre az adagolást. A golyózás előnye a nyújtással-szaggatással szemben, hogy nem kerül felesleges liszt a tésztába, és szabályosabb lesz a fánk formája.

* Aki ragaszkodik hozzá, ujjnyi vastagra nyújthatja a tésztát, és hagyományos fánkszaggatóval kiszaggathatja.

* Szebb lesz a szalag a fánkon, ha a fánkok először olajba kerülő felszíne sütés előtt kérget kap.

* Fontos, hogy a tésztát valóban meleg helyen kelesszük. A hozzávalók legyenek szobahőmérsékletűek.

* Az olaj legyen kb. 160 fokos, azaz elég meleg, nem túl meleg, hogy a fánk átsüljön, ne csak barnuljon. Az olaj hőmérsékletet az olajba tett fakanállal ellenőrizhetjük, ha buborék képződik a nyél körül, elég meleg. Érdemes próbasütést végezni.

* Ne hagyjuk felügyelet nélkül a fánkokat sütés közben.


Domonkos Miklós

Veszprém Megyei Regionális Szervezet elnöke
Schnitta Díjas éttermi mester

Forras : itt...